Pár érv pre és kontra. Ki mit gondol?„Az IGF-1 az egyik legjobb, leganabolikusabb hormon: ez az összetevő segít, hogy a növekedési hormon ellássa feladatát.
A kutatók kimutatták, hogy (akár természetes folyamat során, akár szintetikus szerek által elért) tesztoszteron szint növekedés növeli az IGF-1 koncentrációját és hozzájárul az izomfejlesztéséhez. Akárcsak az anabolikus szteroidok! Az Oklahoma State University (USA) Kutatócsoportja Dr Dania Khalil vezetésével kimutatta, hogy a hatvan év felettiek esetében napi 40 g szója elfogyasztása az IGF -1 szint 20 %-os növekedését idézi elő. A szójaprotein tehát az izomtömeg megőrzésének kiváló eszköze, ami figyelemreméltó, különösen, ha tudjuk, hogy átlagosan negyven és hatvan év közötti az izomzat 20 %-át veszítjük el.
Ugyanígy az öregkori csontritkulás megelőzésében is rendkívül hatásosnak bizonyul az IGF-1.”
„Jó választás sportolók számára?
Nőkkel és férfiakkal egyaránt elvégzett tanulmány alapján kimutatták, hogy a szója segíthet megelőzni az izmok lebomlását és javítja a teljesítményt, miközben csökkenti a testzsír mennyiségét, valószínűleg a hormontermelés serkentésével és az anyagcserére gyakorolt hatása miatt.
A szója a csontokat és a kötőszövetet is erősíti, csökkenti a gyulladást, és megrövidíti a regeneráció idejét. Mi több, olimpiai sportolókkal végzett kutatások demonstrálták, hogy a szóját használó sportolók edzés után kisebb fáradtságot éreztek.
Egyedülálló módon – néhány kutatás szerint – a szója képes segíteni, sőt akár növelni is anyagcserénket, még akkor is, amikor kevesebb a bevitt kalória. Ez nagyon pozitív azok számára, akik kitűztek maguk elé egy „célsúlyt” (egy alacsonyabb testsúlyt). Láthatjuk, hogy amikor a bevitt kalóriákat csökkentjük, testünk gyakran ezt éhezésnek tekinti és a tiroid-hormonok termelésének csökkentésével reagál (ez felelős a tiroidszintekért) Azonban a szójafehérjében lévő fitokemikáliák a jelek szerint megadják a testnek azt, amire a tiroidtermeléshez szüksége van, és anyagcserénk szintjét állandósítja – így segítve elő a kalóriák üzemanyagként való elégetését.
Bár a szója tesztoszteron szintre gyakorolt hatásaival kapcsolatosan kérdések merültek föl, a kutatások, amik a tesztoszteronszint csökkentő hatást kimutatták, állatokon, nem pedig embereken végzett kutatások voltak. Másrészről az emberi kutatások azt találták, hogy a szója a tesztoszteron egyik veszélyes hasonmásának, a dihidroszteronnak a szintjét csökkenti, ami negatív hatásairól ismert. Az egyik kutatás 13%-os dihidroszteronszint csökkenést mutatott ki, azt sugallva ezzel, hogy a szója megakadályozza a tesztoszteron dihidroszteronná történő átalakulását – ez pedig jó dolog, különösen azok számára, akiknek az izomtömeg a fontos!
Természetesen nem azt javasoljuk, hogy kezdjünk el szóját keresni és adjunk fel minden más fehérjeforrást, mint pl. tejsavó és a kazein, melyeknek már kimutatták izomtömeget növelő hatásait. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy hasznos lehet, ha egyensúlyban tartjuk a fogyasztott fehérjék típusait, de legalábbis arról bizonyosodjunk meg, hogy a napi fehérjebevitelünk egyharmad része szójából származzon.”
„A szója és az ő tesztoszteron szint csökkentő hatása
A szója fogyasztása korábbi kutatások szerint előidézhet tesztoszteron szint csökkenést, ám egy 2006-os kutatás szerint 4 hetes magas izoflavon tartalmú szójafehérje fogyasztás (41.5 g/70 kg/nap) nem befolyásolta a tesztoszteron szintet fiatal férfiakban. (
Egy 2007-es kutatás szerint a szójafehérje-koncentrátum, -izolátum a szója+tejsavó keverékkel és tejsavófehérjével (50% izolátum+50% koncentrátum) összevetve napi 50 g-os adagolás mellett 12 héten át fogyasztva sem csökkentette a tesztoszteron szintet férfiakban súlyzós edzés mellett. (9)
Egy szintén 2007-ben publikált kutatás szerint egészséges önkéntesekben napi 56 g szójafehérje fogyasztása 28 napon át a szérum tesztoszteron szint 19%-os (+/-22%) csökkenését eredményezte (P = 0.021), a tesztoszteron szint a fehérje elhagyása után növekedni kezdett. A szérum LH koncentráció is hasonló visszaesést, majd növekedést mutatott, de ez a változás nem volt szignifikáns. (10) Utóbbi kutatás szakszerűségét szakemberek is megkérdőjelezik.
Töltött káposzta reform módra szójából
Napi 25-50 g szójafehérje fogyasztásának nem valószínű, hogy bármilyen hatása volna hormonszintünkre, és az még kevésbé feltételezhető, hogy érzékelni tudnánk ilyen kis eltéréseket. Azért is gondolom így, mivel például az aromatáz gátló "étrendkiegészítők" a tesztoszteron szint többszörösére növelése mellett sem voltak egyértelműen anabolikus hatásúak, a szójánál elméleti lehetőségként felmerülő kis tesztoszteron szint csökkenést a szervezet várhatóan kivédené, hiszen bizonyos határokon belül jól tolerálja az igen eltérő hormonszinteket is.”
„D. Kalman mutat rá cikkében, mely a J. of the Int. Soc. of Sports Nutrition, 2007 júliusában jelent meg, hogy a zsírmentes izomtömeg építését tekintve, nincs különbség a szója protein és a whey protein, vagy pedig ezek keverékei között. A szója-whey fehérje keverékek, jobb ösztradiol-/tesztoszteron aránnyal rendelkeznek az egyféle fehérjeport tartalmazó proteinkoncentrátumokkal szemben…...
Ez az újabb tanulmány, a táplálkozástudós Prof. Tsvetkov (Szófia) már évekkel ezelőtti klinikai kísérleteit igazolja, melyet nem folyásol be a whey protein lobbi, és mely a szója proteinek sport irányú felhasználását szorgalmazza. A szója protein a legtöbb atlétának ugyanolyan jól beválik, mint a whey protein vagy a tejprotein az izomzatépítéshez. Ideálisabb azonban egy protein keverék használata, szója proteinből és whey vagy pedig tejproteinből, mellyel mindkét fehérjefajta előnyeit még hagnsúlyosabbá tesszük (pl. az ösztradiol- / tesztoszterontükör a szója-whey keverékekben sokkal jobb, mint a nem keveret tiszta whey protein vagy tiszta szója protein esetében – ezt bizonyította a mostani tanulmány).
A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a szója protein, a whey protein és ezek keveréke mind megfelelő az izomzatépítéshez. A tesztek a kísérletek során 12 hétig folytak, egyforma standard körülmények között - tehát mindhárom fehérjefajta esetében 0,9 kg zsírmentes izomtömeg épült fel átlagban. A tesztalanyok hormonháztartásában tekintve a tesztoszteron illetve a szabad tesztoszteron szintet, különösebb különbségek nem mutatkoztak a három féle fehérje alkalmazása alatt. Azonban a whey-protein-tesztcsoport esetében az ösztradiol szint jóval lecsökkent, viszont a szója-whey-protein-tesztcsoportnél az ösztradiol-/tesztoszteron-arány (a két hormon közötti különbség) sokkal magasabb volt.
Következésképpen a szója-whey-fehérjekeverékek a női/férfi szervezetben megtalálható ösztradiol tulajdonságait elnyomják (bár nem olyan mértékben mint a whey protein egymagában) de ugyanakkor a tesztoszteron szintet a testben magasra emelik, illetve magasan tartják, mely esetben a szója-whey keverékek kimagaslóan teljesítettek. (sokkal jobban mint a tiszta whey esetében).
A whey protein ipar taktikája, hogy a saját terméküket adják el, és kizárólag whey proteint alkalmazzanak a sportolók izomzatépítéshez, azonban a 2007 márciusában történt whey protein áremelkedéseknek köszönhetően az atléták más megoldásokat keresnek, melynek talán az egyik figyelemreméltó lehetőségét adja meg ez a legújabb klinikai vizsgálat.”
„Szója-történelem
Sokáig, és főképpen a Kelet európai régióban, a férfi testépítők vonakodtak szója proteineket fogyasztani, annak ellenére, hogy az izoflavon, és az antioxidáns összetevők melyeket a szervezetbe juttat, az emberi egészség meglétének alapfeltételei.
Mégis miért aggódnak a sportolók a szója protein antioxidánsai miatt?
Azért, mert a szója-izoflavonok hasonló szerkezettel rendelkeznek, mint a női nemi hormon ösztrogén.
A hiányos információkból származó HIEDELEM, a mai napig tartja magát, mely szerint azok a férfiak, akik szóját fogyasztanak, magasabb ösztrogén szinttel fognak rendelkezni, és a tesztoszteron szintjük romlik.
Ezek a whey protein lobbi, illetve az emberi butaság hatására kialakult sületlenségek, a férfiak százezreit gátolták meg abban, hogy élvezzék a szója magas arginin, és összetett láncú aminosav tartalmát, az edzések utáni gyors regenerációt, a szója zsírégető funkcióit, és annak rákmegelőző, és egyéb betegség megelőző hatásait!
Köszönjük, minden tanulmánynak, mely rámutatott arra, hogy a szója természetesen nem emeli a férfiak ösztrogén szintjét, és nem okozza a tesztoszteron hormon szint csökkenését!
Ma már nem ritka látvány, hogy a testépítők némi szója proteint is kevernek, a szokásos whey protein turmixukba az USA-ban, és Nyugat Európában.
Eme sportolók tettét, már több fontos klinikai vizsgálat alátámasztotta, melyek során a testépítőkkel a kutatók, két fehérje turmixot itattak naponta.
Ezek a fehérje italok, szója protein izolátumból, szója protein koncentrátumból, egy szója-whey protein keverékből álltak, vagy pedig tiszta whey proteinből.
Nem találtak az orvosok semmilyen különbséget a fehérjék működésében, sem a tesztoszteron sem az ösztrogén szint változása nem állt fent, sőt természetesen minden fehérje turmix stimulálta a zsírmentes izomtömeg építését!
Tehát mindegyik protein jó nekünk, igaz?
Sajnos megjelent azóta egy tanulmány, a New Jersey Orvosi Egyetem (USA) kiadványában. A bodybuildereket újra arról kérdezték, hogy kellene e nekik szóját fogyasztaniuk. Eme közvélemény kutatás, szója proteinre vonatkozó negatív eredményét publikálta egy rosszul informálódó testépítő magazin, és weboldal, így teljességgel félrevezetve sajnálatos módon az olvasóit. Ez az amerikai tanulmány egy rossz tanulmány, és e sport magazin alkalmazottjai csak a végeredményt olvasták el, és szerkesztették bele a kiadványukba, a részletekbe nem merültek bele.
Mi már azóta elemeztük a kísérleteket, és több hibát is találtunk, és ez a kísérletsor alkalmatlan volt arra, hogy a szója protein fogyasztásával kapcsolatban bármit is feltárjon.
A kutatók férfi tesztalanyokat vettek, akik aztán 56 g szója protein port fogyasztottak 4 héten keresztül. Az orvosok arról számoltak be, hogy a sportolók tesztoszteron szintje a teszt folyamán 19%-al csökkent, majd mikor két hétig szüneteltették a szója protein fogyasztását, a tesztoszteron értékek növekedtek.
Az első hiba amit elkövettek, hogy e 19%-os csökkenés egy nyomtatási hiba volt, a kísérlet végső összegzésekor!
A tesztoszteron szint változások további értékelése leleplezte, hogy mindössze 4%-os volt az ingadozás, mely egészséges férfiakban teljesen természetes jelenség.
Az adatok további értékelésekor kiderült, hogy ez a 4% SEM PONTOS adat, és a következőkben világossá válik miért.
A kísérlet hibára hibát halmozott azzal, hogy a kiválasztott tesztszemélyek sem voltak megfelelőek egy ilyen kísérlethez. Az egyik sportoló tesztoszteron szintje például 200%-al magasabb volt, mint a többieké. Egy ilyen kísérlet reprezentatív jelentőségű rengeteg orvos, sportoló, dietetikus, sőt minden átlagember számára, ezért az anabolikus szteroid használat vagy akár egy ilyen kúra végén lévő sportoló extrém értékei MEGHAMISITJÁK a teljes kísérlet eredményét.
Egy szteroid kúra után, egy ilyen sportolóban hat hét alatt 60%-AL ESIK a TESZTOSZTERON SZINT, ezért ha egy ilyen személy kerül bele ebbe a szója protein kísérlet sorozatba, akkor az ő egyéni, borzalmas tesztoszteron szint hanyatlása, tönkreteszi az összes eredményt.
A kutatók felismerték ezt a hibát, és törölték utólag annak a tesztszemélynek adatait. Valószínű, hogy a 4%-os tesztoszteron szint csökkenést, eme szteroid használó tesztszemély, természetellenes tesztoszteron szint zuhanása okozta, mely esetben az egyetlen felelősségteljes döntés, az összes tőle származó adat törlése volt.
Ez az eset is bizonyítja, hogy egy ilyen orvosi kísérlet esetében, mennyire nagy jelentőséggel bír a megfelelő kísérleti alanyok megválasztása!
Több mint valószínű, hogy a szója protein fogyasztása nemhogy csökkentette, hanem emelte az alanyok tesztoszteron szintjét!
Végül pedig, sokan hivatkoznak arra, hogy máshol, már olvastak arról, hogy vagy 15 klinikai vizsgálat mond ellent annak, hogy a szója nem hat a tesztoszteron háztartásra.
Ez egy komplikáltabb kérdés annál, mint aminek látszik – egy teszt nem elég arra, hogy végső következtetéseket vonjunk le a táplálkozásunkkal kapcsolatban, főképpen ha olyan ROSSZ TESZTRŐL VAN SZÓ MINT A FENT LEíRT.
LEGYEN ÓVATOS, hogy honnan szerzi be az ismereteit, a táplálék kiegészítőkkel kapcsolatban. Gondoljon arra, hogy pl. a fent említett teszt is hihető volt, bekerült szaklapokba, az internetre, miközben az adatai pont az ellenkezőt mutatták, mint ami történt az emberi szervezetben a kísérlet alatt.
Amint viszont ez tanulmány sem von kétségbe – a szója protein ugyanolyan effektív az izomzatépítéshez, mint a whey protein. Itt az ideje hogy fontolóra vegye, hogy a szokásos whey turmixát szója proteinnel kiegészítse!
Thomas Scheu –"
Egy korábbi tanulmány szerint a szója izoflavonoidok prosztatarák elleni lehetséges védő hatása kapcsolatba hozható azok enyhe ösztrogén aktivitásával, mely valószínűleg úgy hat, hogy csökkenti a tesztoszteron szintet, és gátolja az 5-alfa-reduktáz enzimet, mely a tesztoszteron metabolizmusában vesz részt.
Forrás: Journal of Nutrition (2007. aug. Vol. 137, 1974-1979 oldal)”
„A szója és a kopaszodás
A Biology of Reproduction címû folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint összefüggés lehet a japán férfiak szójafogyasztási szokásai és a körükben viszonylag ritkának mondható prosztataproblémák, valamint a kopaszodás között.
Amerikai kutatók a szója élettani hatásait vizsgálva felfigyeltek egy olyan molekulára, ami negatívan befolyásolja annak a hormonnak a mûködését, mely a prosztatamegnagyobbodásért tehetõ felelõssé. A kutatók szerint az emésztés során létrejövõ molekula megköti a tesztoszteron melléktermékeként létrejövõ DHT nevû férfihormont, s ezzel csökkenti a hormonális változások okozta hajhullást.
Szintén a témához tartozik, hogy japán kutatók génmódosított szójából már elõ is állítottak egy olyan készítményt, ami szintán a hajzat megõrzését hivatott szolgálni. A tudósok a szóját egy új komponenssel, az értágító hatású, s a vérkeringést normalizáló novokininnel dúsították. A készítményt még nem próbálták ki embereken, de az állatkísérletek egyelõre biztatóan alakulnak.”
.
„A szója barát vagy ellenség?
„Mi igaz a szója és a tofu körül keringő rémhírekből? Igaz, hogy elbutuláshoz vezet a fogyasztásuk? Az egészséges táplálkozás részei, vagy kerülendő, kártékony élelmiszerek?”
A szójabab (Glycine max) évezredek óta alapvető termény Ázsiában, azon belül is elsősorban Japánban, Kínában és Koreában. A XVIII. században jelent meg Európában és Amerikában, azonban táplálékként csak az 1920-as évek után kezdték a nyugati világban alkalmazni.
Elterjedésével egyidejűleg hírverése, népszerűsége is jelentősen növekedett. Nyugaton a szójababtúró, azaz a tofu is igen keresett termékké vált, elsősorban húspótlóként, a vegetáriánusok, vegánok táplálkozásában játszik nagy szerepet.
A szója (és tofu) jótékony hatásairól évtizedek óta legendákat zengenek. Egyre több azonban azoknak a száma, akik óvatosságra intenek, és tudományos bizonyítékokkal támasztják alá a szójatermék ártalmas voltát. Kívülállóként lehetetlen eldönteni, melyik oldalnak van igaza, hasznos-e szójából készült ételeket fogyasztani, vagy inkább tartózkodjunk ezektől. Itt sem vállalkozhatunk többre, mint hogy szemezgessünk kissé a szója melletti és elleni felvetések között.
Pozitívumok
A szójababban a szervezet számára szükséges aminosavak legtöbbje megtalálható, olyanok is, amelyeket testünk nem képes előállítani. Ennélfogva kiváló fehérjeforrás, azok, akik nem fogyasztanak húst, a teljes fehérjeszükségletüket kielégíthetik szójából.
A szójában jelentős mennyiségű omega-3-zsírsav is jelen van. Ezek a zsírsavak számos kutatás szerint javítják az érrendszer állapotát, ezáltal megelőzik a szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus, gutaütés (stroke), agyvérzés, alsó végtagi érszűkület kialakulását. Egyes vizsgálatok eredményei szerint a szívritmuszavarok, a reumás ízületi gyulladás, sőt, a depresszió kezelésében is hatékonyak, bár az egyelőre nem ismert, milyen mechanizmussal.
A szójababban a fitoösztrogén az egyik legvitatottabb alkotórész. Egyes vizsgálatok szerint csökkenti a koleszterinszintet, visszaszorítja a csontritkulás kockázatát és rákmegelőző hatású, míg mások azt igazolták, hogy elősegíti a daganatok kialakulását.
Negatívumok
Ezen a ponton át is térhetünk a szójának tulajdonított ártalmas hatásokra. Egy japán vizsgálatban 27 különféle élelmiszer fogyasztásának egészségi állapotra gyakorolt hatását vizsgálták 3734 idős férfi bevonásával. Megállapították, hogy azoknál, akik hetente kétszer ettek tofut, 2,4-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki Alzheimer-kór (időskori elbutulással, viselkedészavarral járó, visszafordíthatatlan kórkép).
Ugyanebben a vizsgálatban megtekintették 574 férfi agyát MRI segítségével és 290 agyat boncolás során. Az agy sorvadása az öregedéssel együtt járó normális jelenség, azonban ezt a folyamatot a tofufogyasztás jelentősen felgyorsította, vagyis a rendszeresen tofut evő férfiaknak kisebb volt az agya, mint a többieké.
A kutatók úgy vélik, ennek az az oka, hogy a fitoösztrogének versenyeznek a szervezetben termelődő ösztrogénekkel az agyi ösztrogénkötő helyekért. Nőknél az ösztrogén, férfiaknál a tesztoszteronból képződő ösztradiol jelentős szerepet tölt be az agyi funkció fenntartásában. A kutatók szerint a fitoösztroének gátolják a tesztoszteron-ösztradiol átalakulást, és ezzel akadályozzák az agy megfelelő működését.
Szintén a fitoösztrogéneknek tulajdonítják a pajzsmirigyhormonok termelődésének gátlását is, ami felnőttkorban golyva kialakulásához vezet, gyermekeknél, csecsemőknél azonban ennél súlyosabb következményekkel is járhat. A fejlődő agy számára elengedhetetlen a pajzsmirigy megfelelő működése, hormonhiányos állapotban kreténizmus, az intellektuális fejlődés, a magatartás és a hangulati élet zavarai alakulhatnak ki.
Napvilágot láttak olyan eredmények is, melyek szerint a szója fehérjéi gátolják a tripszin és egyéb fehérjebontó enzimek működését, és ezáltal zavart okoznak a táplálékban található aminosavak felszívódását. Ez elsősorban a fejlődő szervezetre nézve veszélyes, ezért több országban jelentősen korlátozták a szójaalapú csecsemőtápszerek alkalmazását.
Kimutatták továbbá azt is, hogy a szójában lévő fitinsav megakadályozza a kalcium, a magnézium, a vas és főként a cink felszívódását. A cink jelentős szerepet játszik az agysejtek közötti kommunikációban, hiánya gyermekekben tanulási nehézséget, letargiát, apátiát és szellemi visszamaradottságot eredményezhet.
Látható, hogy nagyszámú érv hozható fel a szójafogyasztás mellett és ellen egyaránt. Különböző iskolák léteznek: egyesek esküsznek a szója (tofu, stb.) áldásos hatásaira, mások szerint teljesen ki kell hagyni táplálkozásunkból. A rendelkezésre álló információk birtokában tehát mindenkinek magának kell meghoznia a döntést, vesz-e a továbbiakban szójatermékeket vagy sem.
Bíró Zsuzsa”
2007. november 15.
„Szójával kapcsolatos kutatások
Jorge Chavarro, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének kutatója és kollégái meddőségüket kezelni vágyó párokat vizsgáltak.
A kapott adatok elemzése alapján kimutatták, hogy azoknak a férfiaknak, akik naponta csupán fél adag szója alapú ételt ettek - ami körülbelül fél szójaburgernek felel meg - 65 millió spermájuk van egy milliliterben átlagosan, negyven százalékkal kevesebb, mint azoknál, akik nem esznek ilyen ételeket. Azok, akiknél ez a szám kevesebb, mint 20 millió, már meddőnek tekinthetőek.
Kutatók szerint a szója-izoflavonok, azáltal, hogy a spermatermelést előidéző egyéb hormonális jeleket gátolják, csökkenthetik a spermák számát. További kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy a szója által kiváltott spermacsökkenés valóban kockáztatja-e a nemzőképességet.
Néhány szakértő azonban kételkedve figyeli az új eredményeket. Stephen Barnes, az Alabamai Egyetem toxikológusa szerint korábbi vizsgálatok során azt találták, hogy a felügyelet melletti izoflavin bevitelnek semmilyen hatása sem volt a spermákra.
Chavarro eredményei ellentmondanak a korábbi tapasztalatoknak. „Nem illik bele az eddigi kísérletekbe, ez persze nem azt jelenti, hogy téved” – mondja Barnes.
A szójaipar szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel az ételek izoflavin tartalmát a betakarítás körülményei erősen befolyásolják, az élelmiszer fogyasztással kapcsolatos retrospektív vizsgálatok alapján nehéz egyértelmű következtetéseket levonni a szója hatását illetően.”
„Fitoösztrogének biológiai hatásai és hatásmachanizmusuk
Ösztrogén és antiösztrogén hatások
Számos vizsgálat igazolta, hogy a fitoösztrogének kötôdnek az ösztrogén receptorokhoz. Bár affinitásuk és bioaktivitásuk jóval kisebb, mint az ösztradiolé, vagy a szintetikus ösztrogéneké, mégis ösztrogén hatásokat fejtenek ki állatokon, emberen és sejttenyészetekben. A legismertebb ösztrogén hatásuk az ausztráliai juhok ún. lóhere betegsége, ami terméketlenségi járványt okozott az l940-es években. Ezeknél az állatoknál petefészek cisztát, endometriozist és infertilitást találtak. Ezt a betegséget a nagymennyiség ű és egyoldalú bíborhere fogyasztása okozta, amibôl a juhok bélbaktériumai sok equolt(a daidzein egyik lebomlási termékét) állítottak elô. A fitoösztrogének termékenységre gyakorolt hatásában nagy spécies differenciák mutatkoznak. Az az adag, ami a juhokban zavarokat okozott, kancákban nem hozott változást és nagy fitoösztrogén mennyiség rendszeres fogyasztása sem okozott maradandó terméketlenséget tehenekben. Fogságban tartott gepárdokban viszont terméketlenséget és májbetegséget figyeltek meg magas izoflavon tartalmú táplálkozás mellett. Rágcsálókban az izoflavonok serkentik a méh növekedését
Emberen a szója fogyasztásának semmilyen hatását nem tapasztalták a termékenységre. Az ösztradiol egyik fontos hatása, az implantáció indukálása a fitoösztrogének semmilyen koncentrációjával sem váltható ki.
A fitoösztrogéneknek in vívó azonban határozott antiösztrogén hatásuk is van, mivel a táplálékkal nagy mennyiségben bejutó izoflavonok antagonizálhatják a szintetikus vagy természetes ösztrogének hatását. Az antiösztrogénhatás mechanizmusa nagyrészt tisztázatlan, de úgy t űnik csak intakt szervezetben érvényesül, sejttenyészetekben eddig nem tudták modellezni.
Eldöntetlen kérdés, hogy emberen mi lesz az ellentétes hatások nettó effektusa. Az effektus a különbözô szervekben valószín űleg nem azonos és az endogén ösztrogének koncentrációjától függ. Például a hipoösztrogén posztmenopauzás nôknél elhanyagolható az endogén ösztrogén szint, a fitoösztrogének elfoglalva az ösztrogén receptorokat gyenge ösztrogén hatást fejtenek ki. Egy normálisan ösztrogenizált nôben az exogen fitoösztrogének receptor szinten versengeni fognak az endogén ösztrogénekkel, így gátolják az endogén hormonok hatását.
A fitoösztrogének szelektív ösztrogén receptor modulátorként viselkednek (SERMs:Selectiv Estrogen Receptor Modulators). Ezeknek a SERM-eknek a legjobban ismert formája a Tamoxifen, amely antiösztrogén hatásokat fejt ki mind a mell, mind az agy esetében és ösztrogénagonista hatást fejt ki a csontra (javítja a csonts űr űséget) és a lipid profilra (csökkenti a koleszterin szintet). „
Téma: Szója. Ellenség vagy barát? (Megtekintve 32247 alkalommal)
