Danika, ha még egy picit művelődsz a neten, vagy akár itt, a fórumon, akkor megtudhatod, hogy milyen mellékhatásai lehetnek. Egy dolog egészen bizonyos: ebben a korban ezek a mellékhatások fokozottan érvényesülnek, mégpedig azért, mert a hormonrendszered fejlődésben van.
Rohadtnagy gennyes kelésekre a fejeden, nyakadon, hátadon, a legkülönbözőbb helyeken számíthatsz, és a kozmetikus nem tud segíteni rajta. Én csak a magam példájából tudok kiindulni, 16 évesen ugyanilyen voltam, mint te. Az étrendem, az edzésem, mindenem szar volt, ugyanakkor rinyáltam, hogy nem fejlődök. Bezabáltam egy adag napost, ami mellé viszont kurvasokat ettem, mert csak ennyit tudtam: ha koxolsz, egyél kurvasokat!
Tucatnyi borsószemnagyságú gennyes kelés árasztotta el az arcomat, még a nyakam is tele volt... sőt, néha még a farkamon is megjelent 1-1, ami akkora volt, hogy hetekig csapoltam belőle a gennyet, mire elmúlt.
Hiába javulgatott látványra a testem, egy idő után már nehezen vállaltam a kelésektől eltorzult fejemet. A kegyelemdöfést az adta, amikor a suliban végigmentem a folyosón, és láttam, amint két buxa végigmér, majd azt gondolván, hogy nem hallom összesúgtak: "jól néz ki ez a srác..." Mire a másik: "Jó a teste, de nézd már meg a fejét, valami baja van, szerintem beteg"
Még hónapokig nem tűntek el a fejemről a kelések, végül Roaccutan-t szedtem, amitől eleinte még durvábbak lettek, a szám pedig egy laza mosolytól is felrepedt, és dőlt belőle a vér (a Roaccutan egy módosított A-vitamin származék megadózisban, ami számos más negatív hatása mellett kiszárítja a nyálkahártákat, ezáltal megakadályozva a fokozott fagyyúmirigytermelést. Viszont 1 alkalom szolizástól tetőtől-talpig lebarnulsz
). Végeredményben kb. olyan lett a pofám, mint Freddy-nek, csak mellé az etetőm még úgy nézett ki, mintha lecupákoltam volna egy izzó platnit.
Mit gondolsz, megérte? Szerintem nem. Szerencsére viszonylag jók a bőröm adottságai, így már csak 1-1 heg, és göröngy/kitágult pórus emlékeztet a kis tinédzserkori methandienone-os kalandomra.
Halkan megjegyzem, ez a rügyezés 20mg-os napi dózis mellett alakult ki, tehát egy viszonylag mérsékelt dózis is ilyen hatással van egy fejlődő hormonrendszerre. Akkor rádöbbentem, hogy ilyen fiatalon ez tényleg nem járható út, és eldöntöttem, ha egyszer megint koxhoz nyúlok, azt minimum 20 éves korom után fogom csak megtenni. Egy dolgot profitáltam az egészből: ekkor tanultam meg, hogy mennyit számít a megfelelő mennyiségű étkezés (mondanám még, hogy "és minőségű", de nem mondom, mert akkoriban még szó sem volt minőségről).
20 éves korom után már nem volt ilyen problémám a dianabollal, gondolom felesleges elmagyarázni, hogy miért. Egyébként tudom, hogy lebeszélni úgy sem tudlak, ha már a fejedbe vetted, úgysem foglalkozol vele, hogy ki mit ír, kurávra hajt a kíváncsiság. Ismerem az érzést. Csak gondoltam, megosztom veled ezt a pár sort, hogy legyen sejtésed arról, mire számíthatsz. Ezen felül volt számos más problémám, de ez volt a legszembetűnőbb, no meg te is a pattanásokat emlegetted elsősorban.
Az én véleményem egyébként az, hogy nem kizárólag és elsődlegesen a testi éretlenség a fő ok, ami miatt ennyi idősen hanyagolni kell ezt a témát... az nyom többet a latba, de van még más is.
ps.: akkoriban lefotóztam az arcom legfertőzöttebb részeit, és még mindig megvannak a képek. Ha szeretnéd (és moderálás mellett megtehetem), felöltöm ide őket, hogy te is láthasd.