A Glikémiás Index (GI)
A táplálékok sorrendjét jelenti 0-tól 100-ig a vércukorszintre gyakorolt hatás alapján. A táplálék GI-jét ismerni nagyon hasznos dolog, mert megmondja a test válaszát a szénhidrátokra, de nem mutatja meg, hogy mennyi szénhidrát van egy bizonyos élelmiszerben.
Bár a GI rendszerét eredetileg cukorbeteg vércukorszintjének ellenőrzésére fejlesztették ki, ezt ma már mindenki hasznosíthatja. Hasznos ha ismerjük egy étel GI-ét, mivel a táplálékok kombinációját esszük. Egy étel GI-ét meg lehet becsülni, ha az elfogyasztott ételek összes szénhidráttartalmát kiszámoljuk és megnézzük, hogy milyen arányban járul hozzá a többi étel az összes szénhidráttartalomhoz. Minél alacsonyabb egy étel GI-értéke, annál kevesebb glükozt juttat a véráramba, s ennek megfelelően a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a glükoz eljusson a sejtekhez.
Minél kevesebb inzulin termelődik, annál kisebb a valószínűsége, hogy a szervezet zsírt fog elraktározni, tehát ha alacsony GI ételeket választunk, akkor biztosítjuk, hogy az anyagcserénk egyenletes motorként működjön. A magas GI-értékű ételek fogyasztása megemeli a vércukrot és az inzulint, magas vérnyomást, kóros koleszterin- és trigliceridszintet és a szívbetegségek más rizikófaktorait eredményezi. De nemcsak arra kell figyelnünk, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, hanem arra is, hol helyezkednek el ezek az élelmiszerek a GI-ben.
Az a jó, ha ételeinket a GI alsó sávjából választjuk, mert ez feltétele a tartós fogyásnak, egészségünk megőrzésének. Ahhoz, hogy az ételek közül a leghelyesebben tudjunk válogatni, ismernünk kell azokat az elemeket, amelyek meghatározzák az élelmiszer, étel GI-ét. Ismernünk kell a táplálékok szénhidrát-, zsír-, rost-, keményítőtartalmát, hogy milyen cukrot, milyen savas összetevőket tartalmaz.
Rostok: minél magasabb egy táplálék rosttartalma, annál tovább tart a megemésztése, ezért ezeknek alacsony a GI-je.
Cukrok: négytípusú cukor közül a glükózban gazdag élelmiszereknek magas, a szacharózban gazdag élelmiszereknek közepes, a fruktózt vagy laktózt tartalmazó élelmiszereknek alacsony a GI-je.
Sav: minél magasabb egy táplálék savtartalma /citromsav, tejsav, ecetfélék/, annál lassabban halad át a táplálék a szervezetben, így ezeknek alacsony a GI-je.
Szénhidrát: ha alacsonyabb az étel szénhidráttartalma, és magasabb a fehérjetartalma, akkor alacsony a GI.
Keményítő: minél “finomabban” van feldolgozva egy nyersanyag, élelmiszer, annál könnyebben emészthető, tehát magas a GI-e.
Zsír: minél gazdagabb egészséges zsírokban (egyszeresen-többszörösen telítetlen zsírok), annál alacsonyabb a GI értéke.
Kenyér, gabonafélék: minél több rost van benne, minél durvábbra van őrölve a liszt, annál alacsonyabb a GI.
Tésztafélék: a durumlisztből készült tészták sok fehérjét tartalmaznak, amely lassítja az emésztést, GI értékük alacsonyabb, mint a fehérlisztből készült tésztáknak.
Burgonyafélék: magas keményítőtartalmuk miatt magas a GI értékük is.
Rizs: a rizsféléknek általában magas a GI értékük, mivel a bennük lévő keményítő nem bomlik le könnyen.
Édességek, nasik: a hiedelmekkel ellentétben egy kevés csokoládé (táblás, nem nugátos stb.) belefér az alacsony GI étrendbe, mivel a csokoládénak magas a zsírtartalma, sok szacharózt tartalmaz, melyek lassabban bomlanak le, rengeteg antioxidánst tartalmaznak. A puffasztott rizsben a keményítőrészecskék könnyen lebomlanak, míg a pattogatott kukoricával ugyanaz a helyzet, tehát magas a GI-jük.
Zöldségek-, gyümölcsfélék: alacsony GI-jű táplálékok, mivel sav-, rosttartalmuk magas. A gyümölcsök általában három (fruktóz, szacharóz, glükóz) cukorkeveréket tartalmaznak. Minél magasabb egy gyümölcs fruktóz tartalma, annál alacsonyabb a GI értéke. Kivételt képeznek a feldolgozott (mélyhűtött, szörpök, gyümölcslé) gyümölcsök, mert a feldolgozás során a rostszálak fellazulnak, ezért könnyebben emészthetővé válnak, emelkedik a GI-értékük. A zöldségek kiválasztásánál kerülendők a magas keményítő tartalmúak, mert minél magasabb a keményítőtartalmuk, annál magasabb a GI-jük is. Főzés során is változik a zöldségek GI értéke, de nem kiemelkedően, sőt bizonyos zöldségfélék főzve táplálóbbak, mert főzés során a sejtfalak fellazulnak, így könnyebben jutunk az értékes tápanyagokhoz.
Tejtermékek: a tejtermékek is az alacsony GI-ü ételekhez tartoznak, mivel a bennük található laktóz glükózzá alakul, amely tovább tartózkodik a gyomorban.
Magvak, diók: alacsony GI-be való besorolását a fehérjék és zsírok kombinációja határozza meg. Értékes tápanyagokat tartalmaznak.
Italok: a kávé koffeintartalma növeli a szervezetünk által kiválasztott inzulin mennyiségét, tehát magas a GI értéke. Az italok esetében minél több a hozzáadott adalékanyag, annál magasabb a GI érték.
A táplálékokat a következőképpen osztályozzuk: magas GI (60-100) inkább kerülendő, közepes GI ( 40-59) mérsékelt mennyiségben fogyasztható, alacsony GI (40 alatt ) rendszeresen fogyasztható. Ez megkönnyíti a megfelelő táplálékok kiválasztását.
Téma: A Glikémiás Index (Megtekintve 9505 alkalommal)
