Ez volt a 90-es évek eleje. Naigen a Sportrobit meg lehetett venni boltba. Én 250 forintért vettem egy dobozzal. 500 gramm volt talán. Sehogy nem oldódott,íze sem volt. Ha csak úgy összekeverte az ember tejjel akkor kapott egy olyan valamit ami hol folyékony,hol meg ilyen összeállt mócsing. Felragadt a szájpadlásra.
A mildibé babatápszer ehhez képest finom volt.
Minden évben karácsonykor készíttettem faterommal képeket,hogy nyomon tudjam követni a fejlődésem. Úgyérzem 15 éves fejjel már kesztem az akkori lehetőségekhez képest egész sokat tudni a badiról. Nap mint nap megnéztem a videókazettákat amiket rendeltem. A videókazetták természetesen HD minőségűek voltak így az ezredik kalózmásolat után.
Hogy mennyivel könnyebb dolga van egy mai fiatalnak ha tájékozódni akar! De én csak szorgalmasan jártam az újságost és a könyvtárat. Elárulom hogy az első amit a gyógyszerkönyvből kinéztem,az a Nerobol,Neroboletta,Retandrol,Retabolil volt. Tudtam mire használják,de ennyi.
A következő évben már lemerészkedtem akkor frissen nyílt "edzőterembe". (Csongrádról beszélünk,mint kisváros). Egy 4 emeletes ház egyik lakása volt berendezve házilag készített gépekkel,súlyzókkal. Suli után mindig odamentem és ott ismerkedtem össze az első edzőtársammal Baksa Attilával. Attis olyan felépítéssel rendelkezett mint kevesen. Remek kar és mellizmok. Olyan arnoldos hatása volt. Vagy a tulaj Tánczos Zoli alias Cini....aki akkoriban nagyon látványos kondiban volt.Az első ember volt akinél keresztszálkás mellizmokat láttam,és olyan széles hátat mint egy szekrényajtó.Ehhez pedig (nem vagyok ratyi)egy kölkös arc,és így unblock volt ő a csajok bálványa. Megjelentek a teremben a nálam két-három évvel idősebb srácok,akik valami oknál fogva már nagyon izmosak voltak.
Később persze megtudtam hogy ez nem csak az edzéstől volt.
Megismerkedtem itt későbbi barátaimmal akik közül etalonként tekintettem a vásárhelyi illetőségű Mózes Lajosra. Lajos egy évvel fiatalabb nálam. Nemigen tudom mi lett vele azóta. Úgy képzeljétek el hogy Lesukov feje volt,és hihetetlen hát váll mell szerekezet!!!
Irígy voltam rá.
Főleg hogy koleszos volt és az albérletben egész nap csak rizst evett. SEMMI MÁST!!!! Időnként ha megszaladt a pénze,akkor tudott venni tojást is. ...és így is remek formában volt.
Az első hónapokban míg a teremben edzettem,nem tudtam kinyomni a fekvenyomó rudat,így csak peck-deck gépet csináltam mellre. Most már több srác is motivált. Meg akartam nézni egy-két badiversenyt hogy miképp is néz ez ki. Az első verseny amire elmentem az pécsen volt A Vidék bajnokság! Persze csak néző voltam. Úgy emlékszem Lajos barátom rá 1 vagy 2 évre készült fel egy vásárhelyi házi badiversenyre,ami ott tradícionak számított.
Pécsen a verseny nagyon nagy hatással volt rám!!! Csak ámultam és bámultam a rengeteg versenyzőt,és egyáltalán hogy ilyet ki lehet hozni egy testből. Egy kategóriában annyian voltak hogy két sorban kellett hogy álljanak.Büszke voltam hogy pár versenyzőt felismertem akikket az újságokban már láttam.
Próbáltam okosabban kajálni. Edzés után Tej+mildibé+tojás turmix. Később egy srác hozot valami port,amire aztmondta hogy marhaprotein (Carnivour? Ugyanmár!
). Szerintem valami dúsításra használt valami volt,amit kiloptak valemyik gyárból. Ihatatlan és büdös volt,ezért kakaót kellett belerakni hogy valami íze legyen. Tudni kell hogy komplexusos voltam és sehol nem mertem levetközni,attól függetlenül hogy már edzettem egy ideje.
16-17 éves lehettem amikor elkísértem Lajost erre a bizonyos vásárhelyi badi versenyre ahol végre olyan igazi versenyzőket láthattam mint Kokovai Andor vagy Korom Dezső. Az akkori idők klasszisai.Mindketten vidék bajnokok voltak. Ők csak bemutatóztak,de lenyűgöztek. Lajos is remek formát hozott erre a versenyre.
Ezek megintcsak motiváltak a keményebb edzésre. Az "edzőteremben" beraktam a toy-dollst vagy a ramonest,és teljes gőzzel toltuk a vasat!!!
Két kép a mildibés időszakból. Zöld ruhás képhez annyi komment hogy a Arnold Stay Hungry című filmjében csinálta Ken Waller,(épp Arnoldnak mutatta meg hogy megáll a sörösdoboz a mellkasán.) Na ezt próbáltam énis ki.