Ráadásul itt az a pszichológiai dilemma is felmerül, hogy azért ideges a kismama, mert sír a gyerek, vagy azért sír a gyermek mert ideges a kismama...
Lényeg, hogy volt olyan is, hogy jól bevásároltam drága termékekből, de egyszerűen olyan picsa enervált voltam, hogy kedvem nem volt a terem közelébe se menni, és úgy döntöttem hogy akkor a kiegészítőket sem habzsolom be, akkor vajon azért nem fejlődtem, mert gyengén edzettem, vagy mert nem volt minden rendben a tápanyagbevitellel? De ennél nyilvánvalóbb az érme másik oldala, amikor bevásárolsz és megjön a motiváció, és csakazértis szétcibálod a súlyokat az utolsó sorozat utolsó ismétlésekor is. És akkor mitől fejlődsz, a drága tápanyagtól, vagy a brutál edzéstől? Persze szerencsés ha minda kettő klappol. De mi az ok és mi az okozat...
Igaza van izomboynak, és annyit hozzáteszek, hogy ezért nem lehet megunni a badit, mert mindig van amit még változtatni lehet (ami működik azt nem b_sszuk el persze), és rengeteg apró tényező van, amiknek megfelelő kombinálása kell hogy fejlődni tudjunk. Lehet ilyeneket mondani, hogy Pihenés, Táplálkozás, Edzés a három alappillér (és ezt nem kérdőjelezem meg), de a napi szinten jelentkező gondokat, problémákat kezelni kell, és odafigyelni a részletekre...