Engem nagyon megfogott ez a versike...
Reggel csipog a telefon, ébredek,
Szürke minden, csend van, ez remek.
A konyhába nem véletlenül tévedek,
Minden testépítő tudja, kaja nélkül nem élhetek.
Mire jó is ez? Akad a kérdés.
Nem más ez mint, ön megmérés.
A testet táplálni kell ez nem kérés,
Töltöd a tápot, feszes vagy, ez ám az érzés!
Egyedül vagy, de tudod a napod.
Mit kell csinálni, mindezeket rendbe rakod.
Ettél már, lazulhatsz még, de már a következőt kapod.
Tudod mi az, így csak marod.
Töltve vagy, kezdődhet a rituálé,
Edző cuccot pakolsz, ez fontos, hisz az edzés a finálé!
Nem gondolkodsz, tudod mi kell,utolsónak repül a shaker, oké!
Kész vagy, ez az érzés csak a királyoké!
Úton vagy a terem felé, zene hangol, tested magasabb fokozatra kész,
Ott vár már a társad, vastestvéred veregeti meg a vállad,
Ketten építitek a programot, pörög az ész,
Lássunk hozzá-a két barát háborúra kész!
Száll a magnézia pora, zenélnek a vasak,
Őrültek vagytok, de a kerék nem akad,
Folyik a veríték, ez itt minden napos teríték!
Eltorzult, távoli hangon hallod a parancsot..
Emeld még, hisz messze a vég!
Nincs feladás és fájdalom,
Gyenge vagy? Nem,nem, ez rágalom!
Beömlik az adrenalin, állat leszel,
Mi a jutalom, hát az, hogy az ellenség rosszat neszel.
Sovány mosoly a két harcos között,
Az ördög már a másikba költözött!
Indulj el testvérem, ha bemész a célba, tiéd a vérem!
Kik vagyunk mi,gépek, állatok?
Nem csak emberek, kiknek cégére, „MEGMÉRETTETÉST VÁLLALOK”
Kiküzdöttük magunkat, csattan a két magnéziás tenyér,
Lassan nyugszik a vér.
Turmix hűti a testedet, fáradtan vezetsz.
Jön már, mindjárt itt van, ehetsz!
Holtan rogyhatsz be az ágyba, meg volt a mai nász tánca,
Igen nász, a testépítés,és mi minden nap táncolunk,
Bár fájdalomnak tűnik, de szívemet e táncok boldogságra fűtik!
Mi van ma még hátra?
Pár étkezés és semmi vétkezés.
Este átpörög a mai nap,
Minden rendben, de ez csak az alap.
Holnap kelek és megfejelem még,
Kell a gáz, lehet, hogy egy másik sportoló most lakomáz…
Fegyelem, akarat és az IGAZI győzelmet arat!
Testépítés az életem, olyan, mint a lélegzetvételem.
Ha megszűnök lélegezni, akkor szunnyad ki bennem a tűz,
De a testépítés is, mert hozzá szerelem fűz!
V.Z.