De ha már vita volt, elismerem nem lehet mindig teljesen igazam, mert többféle igazság is létezik.
Ez egy mai bejegyzésem a FaceBook-on, kicsit filozofálgattam
.
Pár sor, gondolat tőlem, a valóságról, illetve az látásmódunkról....olvasd.
A valóság csak egy szeletét, a ránk eső szeletét látjuk....nagyjából ez a mi "igazságunk". Teljesen objektíven senki nem láthatja, élheti meg a teljes valóságot, ehhez kevesek vagyunk, illetve az elménk, egonk, lekorlátoz bennünket. Fogadjuk el, hogy igenis többféle igazság létezik, többféle szemszögből, a vélemények ezért térnek el. Mint egy nagy matematikai halmaz, az egy nagy kör a Valóság. Körbevesszük ezt, és csak egy szeletét látjuk belőle, ezek a szeletek néhol találkoznak, összeérnek ( egyetértés ), de sok helyen nem ( ez nem probléma ). Örökösen ezért is nem lehet igazunk, mert csak a saját kis szeletkéket látjuk, a másik "szemével" nem látunk, elméjével nem gondolkodunk, nem látunk bele a másikba. Voltak emberek az életemben, akik örökösen ragaszkodtak minden áron az ő kis "valóságukhoz", az ő igazukhoz. Ők még nem tanulták meg ezeket a dolgokat.......teljesen én sem.....még. Ezért próbálok az idő előrehaladtával tanulni, bölcsebbé válni, és az érmének nem csak a rám eső részét nézni. Nagyon nehéz feladat, teljesen nem is tudjuk elsajátítani rövid földi létünkben. De tudni kell azt, hogy mi sem vagyunk tévedhetetlenek, és akkor lépünk előre, ha erre rájövünk. Néha el kell ismerni, ha tévedtünk, vagy csak az igazság ránk eső részét láttuk, akartuk látni. Tudni kell bocsánatot kérni, ha tévedtünk, ha megbántottunk ezzel valakit. Tévedtem én is sokszor életemben, de csak abból tanulunk ha ezt belátjuk……sokszor a fájdalmas dolgokból tanulunk a legtöbbet, persze a fájdalom kicsit eltorzíthatja ítélő képességünket, látásmódunkat, de vissza kell találni a megfelelő útra, illetve bővíteni azt a kis szeletkét a halmazban, ami a mi kis „valóságunkat”, a mi igazságunkat jelképezi, hogy többet lássunk a Valódi Valóságból, ezáltal válunk bölcsebbé. A vita, ha két értelmes ember vitatkozik szerintem akár pozitív dologként is felfogható, a két fél igazsága ( vagy hamissága?
) találkozik, ilyenkor a másik ember szemszögéből sem árt szemügyre venni azt a dolgot, ami a vita alapját képezi. Vannak emberek, akik minden kérdésben, ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez, és ebből nem engednek, inkább tönkreteszik emberi kapcsolataikat. Nekik sokat kell tanulniuk. Bár uralkodó, domináns típusok, viszont ez nem jelenti egyben azt is, hogy intelligensebbek lennének a többinél, illetve objektívebbek. Olyan nincs, hogy valaki 100%-ban objektív, de még 99%-ban sem
. Ezt senki sem képzelheti. Látásmódunkat, gondolkodásunkat, és személyiségünket születésünktől fogva különböző behatások alakítják, ez többnyire a közvetlen és tágabb környezetünk, és azok cselekedeteink által, ránk gyakorolt visszahatásai. Tehát mi létezünk, hatunk környezetünkre, az visszahat ránk, és ebből konzekvenciákat vonunk le, ez által tapasztalunk, ez alakít bennünket. De mivel intelligens, és gondolkodó lények vagyunk, tágíthatjuk a határokat, amik korlátoznak minket, ezáltal változhat látásmódunk, és az emberekkel alkotott viszonyunk. Tehát vitatkozni is úgy érdemes, hogy próbálod befogadni, az ellenérveket, idegen gondolatokat, ezáltal akár átláthatóbb lehet minden, az emberek is megismerhetőbbek lesznek.
öööö vagy valami ilyesmi………befejeztem mára
.
Téma: Kezdő kúra (Megtekintve 2498772 alkalommal)
