Seth!
Abszolút igaz, amit írtál. Nem akartam pénzügyminisztereskedni.
De a képek alapján fenntartott formád sem fehér kenyérből meg disznóvirsliből van. Nem kérdőjelezem meg az elhivatottságodat (főleg, mert 10x jobban nézel ki, mint én
), de ha a motiváció
szíven szúr, hidd el, színpadon fogsz állni. És akkor nem pár tízezren fog múlni, mert akkor kispórolja az ember ha kell azt a
sípszó BCAA-t, meg Dream Tant, és lefekszik a szolislánnyal az ingyenbérletért
.
Amit a második pontban írtál, azzal sajnos együtt tudok érezni, azzal nem lehet mit tenni, ez (is) egy önző sportág. Az is egyfajta prioritás, hogy meg akarsz-e felelni a környezetednek, és emiatt az ő elvárásaikat fontosabbnak tartod, mint a saját céljaidat, vágyaidat. De itt is igaz szerintem, hogyha
elkap a gépszíj, akkor megoldható ez is, lelkileg kihívás (én is tudom milyen, amikor a vasárnapi + ünnepnapi ebédeket/vacsorákat a rokonokkal/haverokkal le kell mondani, mert csak kínoztatnád magad...és bunkónak tartanak, hogy nem jársz sehova). De ha a környezeted ismer téged, és elmondod nekik, hogy mit miért csinálsz, akkor ez is megoldható anélkül, hogy lelki sérülést okoznál a szeretteidnek (barát, rokon) a felkészülésed alatt.
Jó edzéseket kívánok!
Endru doktor: versenyfelkészítő-félnótás-hurráember