Elbukott a DAA? Normál teszto koncentrációnál nincs igazolt tesztoszteron-emel? hatás!
Az utóbbi évek egyik legnépszer?bb kiegészít?je a természetes és kockázatmentes teszto-szint emelést ígér? D-amino kiegészít?, a DAA. Err?l azt kell tudnunk, hogy az emberi szervezet fehérjéi kizárólag L-aminosavakból állnak, D-aminosavak f?ként a baktériumok sejtfalában, illetve egyesek tokjában találhatóak meg, D-aminosavak azonban táplálékainkban is el?fordulnak.
A D-aminosavak ugyan élelmiszereinkben természetes eredet?ek is lehetnek ám a tartós lúgos és h?kezelés, hidrolízis szintjüket ritkán extrém mértékben is megemelheti az élelmiszerekben, így akár csecsem?tápszerekben vagy fogyókúrás (testtömegcsökkent?) diétában felhasználható készítményekben. Ezen vegyületeket képesek vagyunk lebontani, ám ennek mértéke korlátozott. Az eredmény a állatokban a növekedés visszamaradása, vesetoxicitás is lehet. Doppingcélú alkalmazásuk sem zárható ki: a karboxipeptidáz-A gátlása opioid vegyületek lebontását blokkolhatja az agyban és a gerincvel?ben (fájdalomérzet manipulálása).
Ahogyan azt a Teljesítményfokozó sporttáplálkozás kötetben már 2012-ben megírtuk, a D-aminosavak teljesítményfokozást célzó alkalmazásának lehet?sége mellett szól a D-aszparaginsav tesztoszteronszintre gyakorolt befolyása is, ez azonban FELTEHET?EN NEM ERGOGÉN (= NEM TELJESÍTMÉNYFOKOZÓ) HATÁSÚ.
Ennek egyszer? magyarázata, hogy - mint azt az anabolikus androgén szteroidok kutatásaiból tudjuk - a tesztoszteron szintjének emelése csak az élettaninál jóval magasabb szintnél válthatna ki ilyen hatást. A könyvben leírtak szerint a kognitív funkciókra, emlékek raktározására állatkísérletek adatai alapján kedvez?en hathat, biztonságos alkalmazási protokollja ellenben még pontosan NEM feltárt.
A miosztatinblokkolókat leleplez? és számos sporttáplálkozási könyv szerz?jeként ismert Darryn S. Willoughby ismét belenyúlt a forróba: ezúttal a DAA (D-aszpartát) hatásosságának témáját szemelte ki.
A DAA a D-Aspartic Acid, azaz a D-aszpartát rövidítése. Az aszpartát egy aminosav. Az aszpartát normálisan a legtöbb fehérjében el?fordul, azonban nem D-aszpartát, hanem L-aszpartát formájában. A DAA korábbi, alacsony tesztoszteronszint? embereken végzett vizsgálatok alapján a tesztoszteron szintézis hármas tengelyének mindhárom szintjére pozitív hatással van: fokozza mind a GnRH, az LH és a tesztoszteron termelést is. Amint azt több helyen olvashatjuk a herékben az LH hatására fokozódik a Leydig-sejtek tesztoszteron termelése, a DAA pedig állítólag segíti a herék koleszterin felvételét és a koleszterin tesztoszteronná alakulását. A DAA tehát nemcsak serkenti a herék tesztoszteron termelését, de néhány eredmény alapján fokozza a herék "alapanyag ellátását is".
Darryn S. Willoughby és Brian Leutholtz most 20 edzett embert (megfelel?en kontrollált módon) vizsgálva napi 3 g DAA és rezisztencia edzés (heti 4 edzés) kombinációját 28 napig alkalmazva úgy találták, hogy a normál fels? sávjában lév? tesztoszteron-szinttel rendelkez? sportolóknál (alanyok) a kiegészítés NEM változtatott számottev?en a tesztoszteron (szabad és kötött) vagy az LH, GnRH, ösztradiol szintjén! A DAA nem változtatott a tesztoszteron szintjén még 20-30%-ot sem! A két csoport eredményei között egészen apró az eltérés. A vázizomzatra sem volt kimutatható semmilyen hatás. A kutatás ennél izgalmasabb kérdéseket is feszeget a hatásmechanizmus tekintetében, ennek részletezését azonban itt mell?znénk. Az egyetlen dolog ami a kutatás ellen szól - a kutatók véleménye szerint - az a résztvev?k kis száma.
Jelenleg azt mondhatjuk, hogy a DAA hatásossága normál, eddig biztonságosnak talált dózisok alkalmazása mellett legfeljebb az eleve alacsony férfihormon-szinttel rendelkez? férfiaknak lehet valamennyire hatásos. A DAA helyett a legtöbb sportolónak érdemesebb inkább az alap kiegészít?kre költenie a pénzét.
Forrás:
Willoughby DS, Leutholtz B. d-Aspartic acid supplementation combined with 28 days of heavy resistance training has no effect on body composition, muscle strength, and serum hormones associated with the hypothalamo-pituitary-gonadal axis in resistance-trained men. Nutrition Research,
http://dx.doi.org/10.1016/j.nutres.2013.07.010