Nos valami elindulhatott,mert már szinte kifogástalan a mozgásom,ami a hétköznapi életet tekinti.Lényegében az edzőteremben is lassacskán minden gyakorlatot el tudok végezni,még kis súlyokkal ugyan,de folyamatosan egyre emelve a kg-okat...
Ez nagy örömmel tölt el,hiszen már nem is emlékszem mikor éreztem egy jó bedurranást.Most ez is elindult,sőt ma izomlázam is van a hátamban,bicepszemben.
Különösen nagyobb optikai fejlődést én nem nagyon veszek észre,hacsak annyit nem hogy a mozdulatlanságtól sorvadozott részek kezdenek a plöttyettségből egy kissé feszesebbé válni.
Ahhoz hogy növekedésnek ill.az eredeti térfogatot elérhesse az izom,még rengeteget kell ,természetesen normálisabb súlyokkal dolgozni..
De nem vagyok elégedetlen,hiszen a gyógytornász néni is csak a fejét kapkodja,hogy napról napra épülgetek fel,hiszen Ő decemberre saccolta azt hogy a kezemet felemelem(ami már okt.elején megtörtént..)
Szerencsés vagyok továbbá,hogy semmilyen mozgás beszűkülésem nem volt.Nagyon rossz nézni a többieket,akiket hasonló dologgal műtöttek,hogy hanyatt fekve sokan derékszögnél nem tudják hátra engedni a karjukat,mert egyszerűen beszűkült a mozgástartományuk azon szakaszon.Ezt úgy korrigálja a gyógytornász,hogy ezerrel nyomja hátrafelé a kart,szinte teljes súlyát beleadva,ami nem egyszerűen fájhat a delikvenseknek,hiszen valaki sír,valaki üvölt közben a fájdalomtól.Szerencsémre nekem ez totál kimaradt,hála annak hogy elég sokat gyakoroltam a kéz hátraengedését(természetesen felügyelettel),úgy hogy egy botot fogtam és jobb kezemmel így segíteni tudtam a balon..
Úgy érzem minden ok lesz...