lassan a végéhez közelít a diéta. már a hajrában vagyok, úgy érzem ez lesz az utolsó bejegyzésem. amit fontosnak tartottam azt mind leírtam a naplóba, pár edzésem is le lett vezetve, bár ezekből soha nincs két egyforma. vegyes érzelmeim vannak, egyfelől minden nap minden perce egyre nehezebb lesz, így alacsony ch-n, másfelől igazából nem várom a végét; bárcsak örökké tartana.
régen voltam ennyire motívált, és talán még soha semmit nem akartam ennyire. jó érzéssel tölt el, hogy ami tőlem tellett azt kihoztam a fizikumomból (még azért van egy pár nap a finomhangolásra). már a következő vastagítás is meg-megfordul a fejemben. szépen el van tervezve a hátralévő egy évre a program: LÁBAZNI kell kurvasokat, kurvakeményen.
egyedül csináltam végig, de egy pár embertől nagyon sok segítséget kaptam. szeretném kiemelni Német Gyulát, a fórumról Mangela Doktort, Bolla Jocit, és végül de nem utolsó sorban a szüleimet. köszönöm mindenkinek aki egy-egy jó szóval bíztatott, elviselt, mikor elviselhetetlen voltam. innét folytatjuk januárban, ha beindul a vastagítás
természetesen a versenyről egy beszámoló+ képek lesznek.