A-betűsök (lassan haladok)
Aceszulfám-K (E 950):
Mesterséges édesítőszer. Az aceszulfám-K szénből, hidrogénből, oxigénből, nitrogénből, kénből és káliumból álló vegyület.
Fehér kristályainak intenzív édes íze van, ami főzéskor és sütéskor is megmarad. Az aceszulfám mintegy kétszázszor édesebb, mint a háztartásokban alkalmazott cukor (szaharóz), vele ellentétben azonban a szervezet nem hasznosítja, és nem biztosít energiát.
Az élelmiszeriparban az aceszulfám K-t elsősorban csökkentett cukortartalmú élelmiszerekben használják önállóan, vagy aszpartámmal (E 951) ill. más édesítőszerekkel kombinálva. A kereskedelemben asztali édesítőszerként is forgalomban van. Cukortartalmú rágógumikban az aceszulfám K-t ízfokozóként is alkalmazzák. Az előállító (Hoechst AG) adatai szerint teljességgel ártalmatlan. A WHO is leginkább a - nyilvánosságra sohasem hozott - Hoechst féle vizsgálati eredményre hivatkozik.
Acidophilus:
Összefoglaló neve a probiotikumoknak. Megtalálható a tejtermékekben (élőflórásokban), vagy kapszulákban lehet hozzájutni. Alapvetően a bélrendszerben élnek. Segítségükkel bontja a szervezet a tápanyagokat, illetve az immunrendszert is erősítik.
Alanin (Alaninum):
Az α-alanin egy fehérjealkotó α-aminosav (a propionsav alfa-aminoszármazéka).
Királis molekula, azaz két optikai izomérjét (tükörképi izomérjét) ismerjük. Csak az L-sztereoizomer (L-alfa-amino-propionsav) található meg a fehérjékben.
Színtelen, kristályos, vízben oldódó vegyület.
Ernst Fischer német Nobel-díjas kémikus 1901-ben különítette el a selyemfibroin hidrolizátumából.
A másik optikai izomerrel, a D-alfa-amino-propionsavval alkotott racém elegyét hidrogén-cianid és acetaldehid reakciójával Adolph Strecker már 1849-ben előállította. Az alanin nevet is ő javasolta.
Az L-α-alanin a selyem fibroinja tömegének 30%-át képviseli.
Az α-alanin konstitúciós izomerje, a β-alanin nem fehérjealkotó aminosav, a koenzim-A nevű fontos biokatalizátor alkotórésze. Acilezett származéka a vitaminok közé tartozó pantoténsav.
Acetil-L-karnitin (ALC):
Az emberi testben is előforduló zsírt a sejtekbe juttató anyag. Kis mennyiségben megtalálható még a tejben is. Memóriserkentő hatással is bír. Ajánlott mennyisége 1500 mg/nap.
Alfa-liposav (ALA):
kémiai képlete: C8H14S2O2, egy antioxidáns. Az emberi test képes előállítani, hogy elősegítse vele az energiatermelést, de csak kis mennyiségben.
Az alfa-liposavat úgy is nevezik, hogy univerzális antioxidáns, mivel zsírban és vízben is oldódik.
Aminosav:
Az α-aminosavak kiemelkedő jelentőségűek az élővilág számára, mivel a fehérjemolekulák (proteinek) építőkövei.
Fehérjeépítő aminosavak:
- Alanin
- Cisztein
- Aszparaginsav
- Glutaminsav
- Fenilalanin
- Glicin
- Hisztidin
- Izoleucin
- Lizin
- Leucin
- Metionin
- Aszparagin
- Prolin
- Glutamin
- Arginin
- Szerin
- Treonin
- Valin
- Triptofán
- Tirozin
Alapvető fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani.
Az emberi szervezet számára 9 aminosav esszenciális:
- metionin,
- treonin,
- lizin,
- izoleucin,
- valin,
- leucin,
- fenilalanin,
- triptofán,
- hisztidin.
Elsőrendű fehérjék
A fehérjék biológiai értékét esszenciális aminosav tartalmuk határozza meg. Az elsőrendű, (komplett) fehérjék valamennyi esszenciális aminosavat a megfelelő mennyiségben, arányban tartalmazzák, ezért egyedüli fehérjeforrásként is elegendőek. Ebbe a csoportba az állati eredetű fehérjék tartoznak, mint a tojás, tej, hal, vagy a húsfélék.
Másodrendű fehérjék
A másodrendű (inkomplett) fehérjék egyes esszenciális aminosavakban hiányosak, ezért önmagukban elégtelen fehérjeforrások. Azonban a komplett, vagy egy másik inkomplett fehérjével kiegészítve teljes értékűvé tehetők. A másodrendű fehérjék csoportját zömében a növényi fehérjék alkotják.
Androstenedione:
Az ivarmirigyekben ill. a mellékvesékben termelődő tesztoszteronszint növelő. Nők számára nem ajánlott, és doppinglistán is szerepel.
Arginin:
Az L-arginint szervezetünk- elsősorban a vese is képes előállítani de ha ez a szintézis nem elég, vagy nagyobb a szükséglet tehát az l-arginin nem esszenciális aminosav. Fontos szerepe van az a nitrogén-monoxid (NO) szintézisben: ennek tulajdonították, hogy csökkenti az erek merevségét.
A nitrogén-monoxidot az élő szervezet különböző típusú sejtjei szintetizálják, ami a képződés helyéről gyorsan a szomszédos sejtekhez áramlik, és ezzel számos élettani funkciót befolyásol. Kulcsszerepe van a szív működésében és az érrendszerben a vérnyomás és az egyes életfontosságú szervek vérellátottságának fő szabályozójaként. Hatására az erek simaizomzata elernyed, az erekben a vérrögök képződése csökken. Fehérvérsejtekben termelődve elöli a baktériumokat, szerv átültetéseknél pedig a szervkilökődés veszélyét csökkenti. A férfiimpotencia hatásos ellenszere.
Védi az izom tömeget (sportolók), kitűnően hat az immunrendszerre, a spermiumok számát növeli, támogatja a növekedési hormont (gyermekek), kitűnően hat a szívre, még az angina pektórisznál is, és az l-lizinnel együtt még jobban erősíti az immunrendszert. Segítheti a vérben a koleszterin szint csökkentését, égési sérülések benövesztésénél, a sérülések és a kalogének formációjának rehabilitációjában.
Sok ember szerint az arginin növeli a zsírmentes izomtömeget és az erőt. Az ornitinhez hasonlóan az arginin szedése is megnöveli a növekedési hormon termelést. Az arginin a kreatin szintézis fontos előfutára és az anabolikus hormon inzulin hatását is elősegíti. Ezenkívül az immunrendszer működését is segíti. De az arginin fontos szerepet játszik valamiben, amely sokkal fontosabb, mint az izmok - elősegíti az erekciót, ahogy ezt a patkánykísérletek igazolták is. Segít a szervezet zsírraktárainak lebontásában és a megfelelő izomtónus fenntartásában. Ismert az inzulin stimuláló hatása, valamint együttműködési hajlama a vele együtt fogyasztott szénhidráttal. Az arginin a nitrogén oxid átvivője. A nitrogén oxid egyik különleges tulajdonsága az, hogy az inzulin kibocsátást közvetíti a hasnyálmirigyből. Az anabolikus hatás ideális eszköze az edzés utáni magas szénhidrát és jóminőségű fehérje tartalmú étkezés arginines kiegészítése.
Arginin-etilészter:
Etilészter lánccal kapcsolódott arginin.
Aszpartám (Aspartamum):
Az aszpartám egy mesterséges édesítőszer. Kémiailag egy dipeptid, ami L-aszparaginsavból és L-fenilalaninból áll. Az 1970-es évek óta igen széles körben alkalmazzák az élelmiszeriparban. Száma: E951. (Sok cikk szól az alkalmazása ellen, és sok mellette, én inkább semmit nem mondok
)
Téma: Melyik összetevő micsoda a dobozokon? (Megtekintve 62612 alkalommal)
