Örülök ha motiválni tudok pár embert, mert tudom milyen az, ha van egy kis húzó erő. Igaz, engem mostanság már jobban ösztönöz egy erős nyomás, mint egy eres kar
de azért az elsődleges mindig a méret lesz nálam, addig, amíg extra erő jön vele. Én ebben látok haladást és értelmet, hogy legyen funkcionális szerepe is a nagy izomnak, ne csak esztétikai - nyilván a klasszikus bodyban a súly másodlagos, és lehet izmot építeni erő nélkül is, de én most a power felé húzok.
Néztem Kai Greene melledzését, és nagyon megfogott a 220-as széria fekvenyomás
Régen úgy néztem azokra, akik ilyen súlyokat használtak, mint kb az ókorba a "hősökre", akik az istenek kegyeltjeiként emberfeletti erővel rendelkeztek. Elérhetetlen. De aztán szépen lassan rájöttem, hogy igenis el lehet érni, ha nagyon akarja az ember, és hajlandó dolgozni érte, áldozatokat hozni ha kell, és fontossági sorrendet felállítani az életben. Úgy érzem nálam "bekattant" egy pozitív rugó ilyen téren, és már nem állítok korlátokat magam elé. Amióta így gondolkodok, azóta fejlődök komolyabban. Régen mindig ez volt: "....az a súly már túl sok...";"...ilyen nagy izmot én nem tudok építeni...";"...nekem a fele már elég lenne..." stb
Egy csomó gátat szabtam magamnak, és saját magam tehetek róla, hogy nem fejlődtem már hamarabb ilyen szintre. De ehhez folyamatosan kellett az ösztönzés, a motiváció, az elérendő célok. Vannak itt a fórumon páran akik tudnak motiválni, de nekem most az egyik legnagyobb ösztönzést ez a napló adja. Visszanézem a régebbi képeket, edzéseket, fel tudom mérni, hogy mennyit fejlődtem, és látom, hogy merre tartok. Szóval nagyjából egy hét, és kezdődik a komoly munka
Téma: Ogresaurus (Megtekintve 397453 alkalommal)
